Pedagógia tervezés

Egy óraterv részlet készítése

Megszületett életem első fiktív óratervének egy apró részlete. Egy leendő tanárkollégámmal közösen dolgoztuk ki egy 45 perces tanóra 10 percét. Az óra témájának Katona József Bánk bán c. tragédiáját választottuk, mert ez mind közép, mid emelt szinten érettségi tananyag, így a tizedik osztályosok irodalom óráinak kötelező eleme. A mű feldolgozásának és elemzésének egy kicsi egységét ragadtuk ki, amely során a tanulók a zanza.tv-n található, a mű történéseivel kapcsolatos összefoglaló videót tekintenék meg. Ezt követően ismertetnénk a feladatot. Nagyon fontos, hogy az instrukció egyszerűen, érthetően és lényegre törően legyen megfogalmazva, hogy a tanulók információ feldolgozását segítsük. (Ennek részleteit a bejegyzésbe beágyazott óratervben tekintheted meg.) Ennek megfelelően csoportokat szerveznénk, majd rövid feladatkidolgozás után egy vitát generálnánk a csoportok között, és így dolgoznánk fel a művet.

Úgy gondolom, hogy az óraterv elkészítése során a kiválasztott téma kontextusba helyezése volt a legnehezebb feladat, hiszen nem egy kerek, 45 perces tanórát kellett megterveznünk. Éppen ezért pontosan ki kellett találnunk, hogy a tanóra melyik részére fókuszálunk. Az RJR-modell (Ráhangolódás - Jelentéstulajdonítás - Reflexió) volt számomra a példa, így esett a választás a jelentéstulajdonítás szakasz kidolgozására. Továbbá pontosan át kellett gondolni, hogy a kiszabott feladatra mennyi időt hagyunk mind magunknak, tanároknak, mind a tanulóknak, hogy kidolgozzák azt. A pedagógusnak rugalmasan kell kezelni az időkereteket, mert bármikor adódhat egy olyan esemény (legyen az egy nem várt tanulói kérdés vagy az egész közösséget érintő problémafelvetés), amely átrendezi az óra menetét.

Katona József Bánk bánjának megjelenése a digitális tananyagtárakban

Ebben a bejegyzésben egy általam választott témán keresztül néhány digitális tananyagtár ( SDT, zanza, videotanár) sajátosságaival foglalkozom. Szeretnék rávilágítani arra, hogy melyik tárhely hogyan és milyen célból használható, de az elemzés során végig szem előtt kell tartanunk azt a szempontot, hogy egy-egy találatot kritikusan kell olvasnunk.

SDT

http://tudasbazis.sulinet.hu/hu

A Sulinet egy olyan egyszerűen kezelhető információs felület, amelyen az oldalra látogatók tantárgyak szerint vagy kulcsszavak alapján kereshetik meg a számukra szükséges tananyagot. A legtöbb esetben a találatok száma igen széleskörű és többszempontú.

Katona József Bánk bánjára 189 találatot jelenített meg az oldal. A kiadott találatok között megtaláljuk a szerző alapadatait, a mű keletkezéstörténetét, cselekményének lerövidített változatát és a szerkezeti felépítését is. A vizsgálat során megállapítottam, hogy az adatok döntő többsége hiteles. Külön figyelmet érdemel, hogy az idegen szavakat (pl.: recenzió) az elemzések végén külön magyarázzák, valamint egy-egy cikknél nagy betűkkel hirdetik: "A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak." Úgy vélem ez a tudományos igényességet tükrözi.

zanza.tv

http://zanza.tv/

Ez a videós oktatóportál szintén tantárgyak és kulcsszavak alapján kereshető felület. A videók maximum 10-15 percesek, amelyek a tanulók számára "vonzóak" lehetnek.

A Bánk bánról egyetlen videó található az oldalon, amely azonban felhasználható mind a tanórán a témában való érdeklődés felkeltéséhez, mind otthoni tanuláshoz.

Videótanár 

http://videotanar.hu/

Az oldal mottója: "A videotanárral átalakítod a tanulást játékos kihívássá!" A felhasználó kulcsszó, tantárgy és évfolyam szerint végezhet keresést a felületen. A tárhely nagyon sok rövid, egyszerűen és gyorsan megérthető videót tartalmaz, ami nagyban elősegítheti és támogathatja a tanulók önálló tanulását. 

Az általam választott tanegység, a Bánk bán azonban nem szerepel a tananyagok között, amit nagy hiányosságnak tartok, hiszen mind középszinten, mind pedig emelt szinten érettségi tananyag Katona József darabja.

Összegzés

A vizsgált tananyagtárak azt mutatják, hogy a tananyagok feltöltése folyamatosan zajlik, ám néhol még hiányosak. Ezek a tárak segíthetik a tanulók önálló tanulását, de nem pótolhatják a pedagógus szerepét, valamint bátran állítom, hogy a feldolgozandó mű elolvasását sem. Így célom az lesz, hogy megismertessem a diákjaimmal ezeket a keresőfelületeket, de nem ezekre szeretném építeni a tanórát és az anyag teljes feldolgozását.

Digitális kompetencia fejlesztése magyar nyelv és irodalom óra keretében

A felgyorsult világ és az információs társadalom

Napjainkban egyre nagyobb teret hódítanak azok az internetes alkalmazások, felületek és eszközök, amelyeket otthonról, oktatási intézményekből, munkahelyről, egyszerűen csak az okostelefonunkról elérhetőek. Ennek a digitális és internetes világnak a kiszélesedése beférkőzik az iskola falai közé is, amely mind a pedagógusokat és mind a tanulókat más-más feladatok elé állítja. Mára már a Nemzeti Alaptanterv is foglalkozik ezzel a kérdéskörrel, amely pontosan meghatározza a digitális kompetencia elsajátításához szükséges készségeket, képességeket, attitűdöket. Ebben az információs társadalomban a pedagógus inkább mentor, facilitátor szerepet tölt be, akinek modellként kell szolgálnia a tanulók előtt, melynek következtében a tanulók felelőssége nagyobb lesz (megváltozhat esetleg a tanulási szokás, stb. is).

A fejlesztés eszközei

Kép forrása

Néhány leendő tanárkollégámmal együtt - a teljesség igénye nélkül - összegyűjtöttünk olyan lehetséges tevékenységeket, amelyek saját tanóránk keretében lehetővé teszik a tanulók digitális kompetenciájának fejlesztését. Az alább feltüntetett alkalmazások egy részét a diákok már tanulmányaik megkezdése előtt is ismerik és használják. Egy magyar órán számos olyan helyzet állhat elő, amikor a tanuló motiválása és figyelme fenntartása érdekében célszerű a pedagógusnak az interaktív táblát használni, azon előre átgondolt feladatokat, gyakorlatokat megoldani: így sokkal színesebbé és vizuálisabbá válhat a tanóránk. Ez azonban csak akkor éri el célját, ha a tábla használatába bevonjuk a tanulók közösségét is, és nem csupán mi, pedagógusok használjuk. Készíthetünk google-táblázatot az osztály számára, amelyet mindenki szerkeszthet, így akár kisebb csoportos munkára is alkalmassá tehetjük a felületet. Manapság még sok iskolában (főleg kisvárosi vagy vidéki intézményben) a házi és szorgalmi feladatokat az órai füzetben vagy tiszta papíron kell benyújtani. Ha a tanulók azt a feladatot kapják, hogy e-mailben küldjék el egy megadott határidőre a kiadott feladatot, segítünk nekik abban, hogy megismerjék saját felhasználói fiókjukat, valamint felkészülhetnek a későbbi/egyetemi tanulmányaik során támasztott követelményrendszerre. Gyakorló vagy szorgalmi feladatként (ez utóbbi esetben természetesen valamilyen jutalom ellenében) online kvízeket tölthetnek ki az adott témával kapcsolatban. A Youtube-on nagyon sok film, zene vagy színházi darab érhető el, ezáltal könnyen megtalálhatjuk egy könyvből készült film vagy színdarab internetes elérését. Miért ne lehetne házi feladatként kijelölni, hogy egy adott filmet vagy előadást nézzenek meg a tanulók? A következő órán pedig beszélgethetünk a látottakról, kereshetünk hasonlóságokat és különbségeket például a könyv és a megfilmesített változat között. Online térképeken (Google Maps) lehetőségünk van egy adott író vagy költő születési helyét bejelölni vagy életútját, megfordulási helyeit ábrázolni. Ehhez hasonló logika mentén online időszalagot is készíthetünk, amelynek felhasználása szintén széleskörű lehet. Végül pedig - hogy a közösségben való aktív részvételt elősegítsük - az adott osztálynak létrehozhatunk egy közös facebook csoportot, ahol aktuálisan felmerülő problémákat oldhatnánk meg, vagy tananyaggal kapcsolatban felmerülőkérdéseket válaszolhatunk meg (nem feltétlenül a tanár által, hiszen a tanuló is taníthatja társát, ami a kutatások szerint sokszor eredményesebbnek bizonyul, mint a tanári magyarázat).

Reflexió

Véleményem szerint, ha a korszerű technikai vívmányok lehetővé teszik a pedagógusok számára, hogy tanóráikat színesebbé és élvezetesebbé tegyék, akkor a lehetőséggel élni kell, hiszen ez valahol elvárás is a tanulók részéről, akik már beleszületnek ebbe a digitális világba. Mindenki megtalálhatja azt az alkalmazást vagy felületet, amely közel áll a stílusához, a lehetőségek skálája igen széles, amely szinte napról napra bővül. Azonban szem előtt kell tartanunk, hogy mindig lesznek olyanok, akik ezzel a korszerű információs és kommunikációs technikával nem fognak megbarátkozni, esetleg elutasítják annak használatát. Ez eredhet abból is, hogy szegényebb régiókban például nincs minden gyereknek okostelefonja, számítógépe és internet hozzáférése, amely gátolja a feladatok elvégzésében. Ezt a problémát a pedagógusnak valamilyen más lehetőség felkínálásával orvosolnia kell.