2015. december 10., csütörtök

Reflexió a mikrotantásról

A kurzus során a legmeghatározóbb élményem a saját mikrotanításom volt, amelyre az utolsó órán, a mai napon került sor, így friss tapasztalatokról és élményekről fogok beszámolni ebben az utolsó bejegyzésemben. A témám az online időszalagok volt, ezen belül is egy konkrét online alkalmazás, a Timetoast használatát és sajátosságait mutattam be hallgatótársaimnak. A következőkben szeretnék reflektálni az órát megelőző tervezési folyamatra és ebben a tanári kompetenciában megfigyelhető fejlődésemre, majd magáról arról a 20 perces "mini óráról" összegzem tapasztalataimat.
www.tagul.com

A pedagógiai tervezés
Az órám előkészítése során figyelembe vettem, hogy a szakirodalom által többször említett RJR-modell mentén építsem fel azt a bizonyos 20 percet. Ez alapján egy strukturált óratervet dolgoztam ki pontosan megfogalmazott pedagógiai célokkal és módszerekkel. A hangsúlyt arra fektettem, hogy a tanulók megtanulják a Timetoast időszalag használatát, ugyanakkor kritikusan szemléljék az alkalmazást: átlássák annak előnyeit és hátrányait egyaránt.
Úgy gondolom, hogy pontosan átlátom mind elméleti, mind gyakorlati síkon a pedagógia tervezés lépéseit és a pedagógusnak ebben való felelősségét, és képes vagyok ennek kivitelezésére és megvalósítására. Ezt (még az órát megelőző napok egyikén) az oktatómtól kapott pozitív visszajelzésre alapozom. Ennek ellenére a jövőben még sok feladat vár rám, hiszen nem csak 20, hanem 45 perces tanórákat kell majd megterveznem és levezetnem.

A mikrotanítás eredménye
Sokat segít ennek a megítélésében az, hogy az órámról felvétel készült, amelyet azóta már kétszer végignéztem, valamint, hogy az óra végén a társaimtól és oktatómtól is rövid értékelést kaptam. Mindkét visszajelzésben szerepelt, hogy határozott voltam, látszott, hogy egy alaposan átgondolt óraterv áll az eredményesség hátterében. Ebben én is pozitívan értékelem magam: nem izgultam, a kezemben tartottam az óra irányításának mentét, és jól éreztem magam abban a szerepben, amelyet megtestesítettem. Emellett úgy gondolom, pontos instrukciókat adtam egy-egy feladat ismertetésekor; ez volt az egyik tényező, ami miatt nem voltak fennakadások az órában.
A tervezés során egyetlen dologban számoltam el magam, ez pedig az idő. Az órám teljes időtartama végül 30 perc volt. Ez most nem jelentett akkora hibát, de mindenképpen profitáltam belőle. Amikor az ember egy osztállyal szemben áll, máshogy érzékeli az időt. Ezt sok-sok gyakorlat során szerintem lehet fejleszteni, nem élem meg kudarcként, hogy ebben elcsúsztam.
Az óratervben szereplő összes eltervezett feladatomat meg tudtam valósítani, a munkaszervezési formák működtek, egyetlen, a tanulókhoz intézett kérdésem sem maradt megválaszolatlanul. Munkámat sikeresnek értékelem, és ez a gyakorlat egy újabb megerősítés volt abban, hogy kiváló hivatást választottam.

Az óratervem:

2015. december 2., szerda

Saját digitális történetem a Movie Makerrel

Mi az, hogy digitális történetmesélés?
Nézd meg a videómat, és választ kapsz a kérdésre. Ha Te is szeretnéd a jövőben kipróbálni ezt a módszert, akkor a Windows Movie Maker szoftvert ajánlom, amely segítségével egyszerűen készíthetsz az enyémhez hasonló videókat. Ne habozz, próbáld ki!

2015. november 18., szerda

Kilépőkártya

Hallottál már a kilépőkártya módszeréről?
Ez egy nagyon hasznos módja annak, hogy lezárj egy órát úgy, hogy visszajelzést is kapj annak menetéről, sikerességéről vagy éppen kudarcáról. Ebből a pedagógus vagy az óraadó személy nagyon sokat tanulhat, ezáltal fejlesztheti képességeit és nézeteit. Egy ilyen kilépőkártyán általában az alábbi szempontok szerepelnek:
- Mi sikerült a legjobban / Mi tetszett az adott órán?
- Mi sikerült a legkevésbé jól / Mi nem tetszett az adott órán?
- Milyen tanácsot tudnál adni az órát tartó személynek?
- Egyéb gondolatok, megjegyzések.

Megmutatom, hogy a gyakorlatban, hogyan néz ki egy ilyen. Az alább bemutatott kilépőkártyám a múlt hét csütörtökön tartott IKT-s órához kapcsolódik, ahol a Socrative nevű alkalmazással ismerkedtünk meg.

Számomra fontos gondolat, amit magammal viszek az óráról: A modern digitális és informatikai világban nem mindenkinek könnyű kiigazodni, ám nem lehetetlen vállalkozás, HA kellő időt és energiát fordítunk arra. Ezeknek az IKT-s eszközöknek a segítségével egy újabb eszköz van a pedagógus kezében a motiváció és érdeklődés felkeltésére.

Kérdéseim az órával kapcsolatban: Hogyan érheti el a pedagógus, hogy stílusa laza legyen, ugyanakkor ez ne legyen erőltette és ne essen át a "ló másik oldalára"? Nehéz megtalálni az arany középutat?

Személyes megjegyzésem, észrevételem: Ha a pedagógus nem készül fel kellően az órájára, nem tudja pontosan mit akar mondani és ő maga sem ismeri és nem látja át a bemutatni és megtanítani kívánt témakört, munkája kudarcba fullad. Azonban, ha a pedagógiai tervezésre, munkánk előkészítésére kellő időt fordítunk, az óra jó hangulatú, lendületes és élvezetes lesz mind a tanár/tanárjelölt, mind a diákok számára. Az említett tanórán mind a két szituációra volt példa.

2015. november 8., vasárnap

A Quizletről sms-ben

Csak egy google-fiók kell:játékos tanulás,szókártyák,tesztek. Minden osztálynak kreálhatsz tananyagot,csekkolhatod a diákok aktivitását. Én élveztem.Próbáld ki!

2015. október 28., szerda

Mini digitális tananyag Notebook szotverrel

Az alább megosztott linken egy mini digitális tananyagba pillanthattok bele, amit Notebook szoftverrel készítettem. A magyar romantika első korszakát választottam az irodalomból, és ezt dolgoztam fel feladatok formájában. Hogy színesítsem a tananyagot a zanza.tv videóiból és a youtube-ról is válogattam a témához anyagokat: így például megtekinthetitek a Bánk bán vagy a Csongor és Tünde művek rövid, összefoglaló videóját és meghallgathatjátok Sinkovits Imre előadásában Kölcsey Ferenc Himnuszát.
A tananyag elkészítése során törekedtem arra, hogy logikus sorrendben kövessék egymást a diák, valamint, hogy az instrukciók megfogalmazása pontos és érthető legyen. Célcsoportnak a 10.osztályosokat jelöltem ki, így a feladatok is ennek a korosztálynak készültek. Véleményem szerint az általam elkészített feladatsor megvalósítható egy 45 perces tanórán, ám ehhez az osztály együttműködése szükséges. Mindemellett olyan feladatokat igyekeztem választani, amelyekkel a tanulók kipróbálhatják magukat az interaktív táblánál.

https://drive.google.com/file/d/0B2wFnkZrsJKFTFFSZUpSMVZ0YXM/view?usp=sharing

2015. október 16., péntek

Mire jó a prezi?

prezi előnyei


Kép forrása
A prezi.com elsőre nagyon hasonlít a PowerPoint-ra, ám ha alaposan megnézzük és a gyakorlatban is kipróbáljuk, rájövünk, hogy számos lehetőséget nyújt a PPT-n túl. Sokkal vizuálisabb és dinamikusabb tervet készíthetünk az alkalmazással: videókat (például youtube videókat), PPT diákat és pdf formátumú fájlokat illeszthetünk bele a prezentációba. Az itt elkészült munkák több szakterületen is segítik az ember munkáját, mint például a pedagógust, az üzletembert és különféle vállalatokat is. Az elkészült preziket megoszthatjuk a nyilvánossággal, így egymás között is, ezáltal tanulhatunk és ötleteket gyűjthetünk más munkáiból. Az alkalmazás több oktatóvideót is kínál az új felhasználóknak, amik nagyban segítik a kiigazodást az eszközök között. Így készült el az én első prezim is.

Tapasztalataim a prezivel kapcsolatban

Egy prezit elkészíteni sokkal több munka: több idő-és energiabefektetéssel jár, mint "összedobni" egy PPT-t; ez a saját tapasztalatom is. (Ehhez persze nagyban hozzájárult az is, hogy korábban nem ismertem és nem használtam ezt az alkalmazást.) Egy rövid oktatóvideó megtekintése után egyszerű volt kiválasztani egy sablont, majd elkezdtem dolgozni a témámon: "Életem képekben". Gyorsan ki tudtam találni a keretek (ez a PPT-ben a diáknak felel meg) felépítését és sorrendjét, majd néhány egyszerű animációval dinamikusabbá tettem munkámat. Természetesen az eredmény korántsem tükrözi a teljes eszköztár kínálta lehetőségek mindegyikét, hiszen mint említettem, még kezdő vagyok. Őszintén bevallom, egy kicsit még ódzkodom az alkalmazástól, mert nehezen tudom megszokni ezt a nagyon is vizuális világot, amelyben még nem sikerült magam kiismerni. De ez csak idő kérdése, hiszen, mint leendő pedagógus, nem árt felvérteznem magam a tervezés végtelen számú eszközével és a digitális világ kínálta lehetőségekkel. Soha nem késő elkezdeni a tanulást...

2015. október 9., péntek

Mindmeister - Online fogalomtérkép készítése

Az online fogalom/gondolattérkép előnyei

A fogalom-és gondolattérkép készítése egy olyan tanítási és tanulási módszer, amely nagyban megkönnyíti a tanulóknak az új vagy akár meglévő ismeret feldolgozását és elmélyítését. Ezzel a módszerrel rendszerezhetjük gondolatainkat: csoportosíthatjuk az összetartozó elemeket, ábrázolhatjuk az elemek közötti kapcsolatrendszereket, illetve fő- és alkategóriákba sorolhatjuk azokat. Ez a térkép (a korszerű technikának köszönhetően) már nem csak "papíron", hanem online is létrejöhet. Ehhez több program közül választhatunk: ilyen például a mindmeister és a mindomo. Ezek lehetővé teszik, hogy a pedagógus színessé és látványossá tegye az adott témát, egy láncra fűzze annak gondolatmenetét. Többféle stílus közül választhatunk, így mindenki megtalálhatja a hozzá és a feldolgozni kívánt tanegységhez illőt. Fontos kiemelni, hogy ezeket a felületeket nem csak a pedagógusok, hanem a diákok is használhatják, megoszthatják egymás között munkáikat. 



A mindmeister használata
A mindmeisterrel egyszerűen készíthetünk online fogalom- és gondolattérképet. Én Ady Endre verseinek tematikus csoportosítását választottam feldolgozandó témaként, és erről készítettem gondolattérképet. A háttér- és egyéb kitöltőszínek, a betűnagyság és forma mind saját tervezésem. Amit külön kiemelnék a lehetőségek közül, hogy a program lehetővé tette, hogy egy-egy egységhez képeket szúrjak be, ezzel színesebbé és látványosabbá téve az eredményt. Számomra az egyetlen nehézséget az okozta, hogy angol nyelvű a felület, így a kezdetekkor nehezen tudtam kiigazodni a beállításokon. Úgy gondolom, hogy az alkalmazást a tanórán is, valamint (a tanulócsoporttal megosztva) otthoni, önálló tanuláshoz is kiválóan lehet használni.


2015. október 4., vasárnap

Virtuális kirándulás tervezése a Google Tour Builder-en

Tanulmányi kirándulás Eger és környékére
https://tourbuilder.withgoogle.com/tour/ahJzfmd3ZWItdG91cmJ1aWxkZXJyEQsSBFRvdXIYgICA3o7L4goM

Mint egy korábbi bejegyzésemben már említettem, a pedagógus munkájának egyik legfontosabb eleme a tervezés. Nemcsak óratervet, tematikus tervet vagy tantervet kell készítenie, hanem meg kell tudnia szervezni egy kirándulást (például egy osztályfőnök számára ez elengedhetetlen feladat), illetve egyéb közösségi és tanulmányi jellegű eseményeket. 

Hogyan lehet könnyen kirándulást/túrát szervezni? 
A Google Tour Builder egy olyan alkalmazás, amellyel könnyen és gyorsan tervezhetünk akár tanulmányi osztálykirándulást, akár egy előre eltervezett hosszabb utazást is. A Tour Builder-rel lépésről lépésre, állomásról állomásra megtervezhetjük az adott utazást. Az út minden egyes elemét részletesen kidolgozhatjuk, leírhatjuk, hogy hol és mit szeretnénk csinálni. A útitervet képekkel is színesíthetjük. 
Én 2016 tavaszára Eger és környékére egy tanulmányi osztálykirándulást terveztem az említett felületen. Korábban nem használtam hasonló felületet, mégis gyorsan kiismertem magam az alkalmazásában. Egy térképen látható volt, hogy földrajzilag milyen távolságokat fogok bejárni, valamint nyomon követhettem az általam kiválasztott helyszínek sorrendjét. Ha állomásokat akartam felcserélni (mert meggondoltam magam a sorrendet illetően), azt is könnyen megtehettem, és örültem, hogy nem kellett előről kezdeni a tervezést. A felület biztosította keretek tehát "rugalmasak". Minden, tervezésben kezdő pedagóguskollégámnak ajánlom figyelmébe az alkalmazást.

2015. szeptember 24., csütörtök

Pedagógia tervezés

Egy óraterv részlet készítése

Megszületett életem első fiktív óratervének egy apró részlete. Egy leendő tanárkollégámmal közösen dolgoztuk ki egy 45 perces tanóra 10 percét. Az óra témájának Katona József Bánk bán c. tragédiáját választottuk, mert ez mind közép, mid emelt szinten érettségi tananyag, így a tizedik osztályosok irodalom óráinak kötelező eleme. A mű feldolgozásának és elemzésének egy kicsi egységét ragadtuk ki, amely során a tanulók a zanza.tv-n található, a mű történéseivel kapcsolatos összefoglaló videót tekintenék meg. Ezt követően ismertetnénk a feladatot. Nagyon fontos, hogy az instrukció egyszerűen, érthetően és lényegre törően legyen megfogalmazva, hogy a tanulók információ feldolgozását segítsük. (Ennek részleteit a bejegyzésbe beágyazott óratervben tekintheted meg.) Ennek megfelelően csoportokat szerveznénk, majd rövid feladatkidolgozás után egy vitát generálnánk a csoportok között, és így dolgoznánk fel a művet.

Úgy gondolom, hogy az óraterv elkészítése során a kiválasztott téma kontextusba helyezése volt a legnehezebb feladat, hiszen nem egy kerek, 45 perces tanórát kellett megterveznünk. Éppen ezért pontosan ki kellett találnunk, hogy a tanóra melyik részére fókuszálunk. Az RJR-modell (Ráhangolódás - Jelentéstulajdonítás - Reflexió) volt számomra a példa, így esett a választás a jelentéstulajdonítás szakasz kidolgozására. Továbbá pontosan át kellett gondolni, hogy a kiszabott feladatra mennyi időt hagyunk mind magunknak, tanároknak, mind a tanulóknak, hogy kidolgozzák azt. A pedagógusnak rugalmasan kell kezelni az időkereteket, mert bármikor adódhat egy olyan esemény (legyen az egy nem várt tanulói kérdés vagy az egész közösséget érintő problémafelvetés), amely átrendezi az óra menetét.

2015. szeptember 23., szerda

Katona József Bánk bánjának megjelenése a digitális tananyagtárakban

Ebben a bejegyzésben egy általam választott témán keresztül néhány digitális tananyagtár ( SDT, zanza, videotanársajátosságaival foglalkozom. Szeretnék rávilágítani arra, hogy melyik tárhely hogyan és milyen célból használható, de az elemzés során végig szem előtt kell tartanunk azt a szempontot, hogy egy-egy találatot kritikusan kell olvasnunk.

SDT

A Sulinet egy olyan egyszerűen kezelhető információs felület, amelyen az oldalra látogatók tantárgyak szerint vagy kulcsszavak alapján kereshetik meg a számukra szükséges tananyagot. A legtöbb esetben a találatok száma igen széleskörű és többszempontú.
Katona József Bánk bánjára 189 találatot jelenített meg az oldal. A kiadott találatok között megtaláljuk a szerző alapadatait, a mű keletkezéstörténetét, cselekményének lerövidített változatát és a szerkezeti felépítését is. A vizsgálat során megállapítottam, hogy az adatok döntő többsége hiteles. Külön figyelmet érdemel, hogy az idegen szavakat (pl.: recenzió) az elemzések végén külön magyarázzák, valamint egy-egy cikknél nagy betűkkel hirdetik: "A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak." Úgy vélem ez a tudományos igényességet tükrözi.

zanza.tv

Ez a videós oktatóportál szintén tantárgyak és kulcsszavak alapján kereshető felület. A videók maximum 10-15 percesek, amelyek a tanulók számára "vonzóak" lehetnek.
A Bánk bánról egyetlen videó található az oldalon, amely azonban felhasználható mind a tanórán a témában való érdeklődés felkeltéséhez, mind otthoni tanuláshoz.

Videótanár 

http://videotanar.hu/
Az oldal mottója: "A videotanárral átalakítod a tanulást játékos kihívássá!" A felhasználó kulcsszó, tantárgy és évfolyam szerint végezhet keresést a felületen. A tárhely nagyon sok rövid, egyszerűen és gyorsan megérthető videót tartalmaz, ami nagyban elősegítheti és támogathatja a tanulók önálló tanulását. 
Az általam választott tanegység, a Bánk bán azonban nem szerepel a tananyagok között, amit nagy hiányosságnak tartok, hiszen mind középszinten, mind pedig emelt szinten érettségi tananyag Katona József darabja.


Összegzés

A vizsgált tananyagtárak azt mutatják, hogy a tananyagok feltöltése folyamatosan zajlik, ám néhol még hiányosak. Ezek a tárak segíthetik a tanulók önálló tanulását, de nem pótolhatják a pedagógus szerepét, valamint bátran állítom, hogy a feldolgozandó mű elolvasását sem. Így célom az lesz, hogy megismertessem a diákjaimmal ezeket a keresőfelületeket, de nem ezekre szeretném építeni a tanórát és az anyag teljes feldolgozását.

Digitális kompetencia fejlesztése magyar nyelv és irodalom óra keretében

A felgyorsult világ és az információs társadalom

Napjainkban egyre nagyobb teret hódítanak azok az internetes alkalmazások, felületek és eszközök, amelyeket otthonról, oktatási intézményekből, munkahelyről, egyszerűen csak az okostelefonunkról elérhetőek. Ennek a digitális és internetes világnak a kiszélesedése beférkőzik az iskola falai közé is, amely mind a pedagógusokat és mind a tanulókat más-más feladatok elé állítja. Mára már a Nemzeti Alaptanterv is foglalkozik ezzel a kérdéskörrel, amely pontosan meghatározza a digitális kompetencia elsajátításához szükséges készségeket, képességeket, attitűdöket. Ebben az információs társadalomban a pedagógus inkább mentor, facilitátor szerepet tölt be, akinek modellként kell szolgálnia a tanulók előtt, melynek következtében a tanulók felelőssége nagyobb lesz (megváltozhat esetleg a tanulási szokás, stb. is).

A fejlesztés eszközei

Kép forrása
Néhány leendő tanárkollégámmal együtt - a teljesség igénye nélkül - összegyűjtöttünk olyan lehetséges tevékenységeket, amelyek saját tanóránk keretében lehetővé teszik a tanulók digitális kompetenciájának fejlesztését. Az alább feltüntetett alkalmazások egy részét a diákok már tanulmányaik megkezdése előtt is ismerik és használják. Egy magyar órán számos olyan helyzet állhat elő, amikor a tanuló motiválása és figyelme fenntartása érdekében célszerű a pedagógusnak az interaktív táblát használni, azon előre átgondolt feladatokat, gyakorlatokat megoldani: így sokkal színesebbé és vizuálisabbá válhat a tanóránk. Ez azonban csak akkor éri el célját, ha a tábla használatába bevonjuk a tanulók közösségét is, és nem csupán mi, pedagógusok használjuk. Készíthetünk google-táblázatot az osztály számára, amelyet mindenki szerkeszthet, így akár kisebb csoportos munkára is alkalmassá tehetjük a felületet. Manapság még sok iskolában (főleg kisvárosi vagy vidéki intézményben) a házi és szorgalmi feladatokat az órai füzetben vagy tiszta papíron kell benyújtani. Ha a tanulók azt a feladatot kapják, hogy e-mailben küldjék el egy megadott határidőre a kiadott feladatot, segítünk nekik abban, hogy megismerjék saját felhasználói fiókjukat, valamint felkészülhetnek a későbbi/egyetemi tanulmányaik során támasztott követelményrendszerre. Gyakorló vagy szorgalmi feladatként (ez utóbbi esetben természetesen valamilyen jutalom ellenében) online kvízeket tölthetnek ki az adott témával kapcsolatban. A Youtube-on nagyon sok film, zene vagy színházi darab érhető el, ezáltal könnyen megtalálhatjuk egy könyvből készült film vagy színdarab internetes elérését. Miért ne lehetne házi feladatként kijelölni, hogy egy adott filmet vagy előadást nézzenek meg a tanulók? A következő órán pedig beszélgethetünk a látottakról, kereshetünk hasonlóságokat és különbségeket például a könyv és a megfilmesített változat között. Online térképeken (Google Maps) lehetőségünk van egy adott író vagy költő születési helyét bejelölni vagy életútját, megfordulási helyeit ábrázolni. Ehhez hasonló logika mentén online időszalagot is készíthetünk, amelynek felhasználása szintén széleskörű lehet. Végül pedig - hogy a közösségben való aktív részvételt elősegítsük - az adott osztálynak létrehozhatunk egy közös facebook csoportot, ahol aktuálisan felmerülő problémákat oldhatnánk meg, vagy tananyaggal kapcsolatban felmerülőkérdéseket válaszolhatunk meg (nem feltétlenül a tanár által, hiszen a tanuló is taníthatja társát, ami a kutatások szerint sokszor eredményesebbnek bizonyul, mint a tanári magyarázat).

Reflexió

Véleményem szerint, ha a korszerű technikai vívmányok lehetővé teszik a pedagógusok számára, hogy tanóráikat színesebbé és élvezetesebbé tegyék, akkor a lehetőséggel élni kell, hiszen ez valahol elvárás is a tanulók részéről, akik már beleszületnek ebbe a digitális világba. Mindenki megtalálhatja azt az alkalmazást vagy felületet, amely közel áll a stílusához, a lehetőségek skálája igen széles, amely szinte napról napra bővül. Azonban szem előtt kell tartanunk, hogy mindig lesznek olyanok, akik ezzel a korszerű információs és kommunikációs technikával nem fognak megbarátkozni, esetleg elutasítják annak használatát. Ez eredhet abból is, hogy szegényebb régiókban például nincs minden gyereknek okostelefonja, számítógépe és internet hozzáférése, amely gátolja a feladatok elvégzésében. Ezt a problémát a pedagógusnak valamilyen más lehetőség felkínálásával orvosolnia kell.